Kismamák életmodváltozása

Egy korábbi, 2008-as tanulmányomból szúrok ide egy részletet, mert továbbra is nagyon aktuálisnak gondolom. Kismamák felnőttkori tanulását vizsgáltam, abból származik ez a fejezet.

“Fontos foglalkoznunk ezzel a témakörrel is, hiszen a tanulásra fordítható idő szempontjából lényeges, hogy milyen életmódbeli változások történnek, mikor egy nő anyává válik. Az életmódbeli változásokat lényegében az idő és tevékenység zónájában fontos átgondolni.

Az életmód nem azonos az életstílussal, sem anyagi létünk feltételeivel, az életszínvonallal, vagy a szabad idő felhasználásának körülményeivel. Az életmód mindezeknél tágabb fogalom.

Ha kismamák életmódjáról olvasunk, akkor szinte csak és kizárólag az egészséges életmódról van szó. Bővebben: egészséges táplálkozás, mozgás, fittség, szépségápolás. Kis mértékben szó esik a higiénéről és az öltözködésről is. Nagyon szűk szegmense ez az életmódnak. Nyilván a kismamákat a könyvek, a magazinok és az internetes honlapok cikkei az egészséges életmód irányába akarják terelni, hiszen nemcsak a gyermek egészsége érdekében fontos ez, hanem az édesanya szempontjából is rendkívül fontos.  Az alábbiakban néhány életmód-meghatározást mutatok be.

Losonczi Ágnes könyvében olvashatjuk az alábbi életmód definíciókat, különböző megközelítésekben. Az életmód tágan értelmezve az, ahogyan az egyén mindabból a szükségletből, amely a társadalmi és egyéni létezéshez szükséges, hogyan éli, szervezi, gondolja az életét, a társadalmat, közeli és távoli viszonylatait, valóságos és bővíthető céljai érdekében. Az életmód fogalma magában foglalja mindazt, amit és ahogyan az egyén cselekszik. Másik megközelítés, miszerint: az életmód tulajdonképpen az, ahogyan az ember az életfeltételeit megteremti, felépíti és kihasználja azokat; s szükségletei, igényei, törekvései diktálják, hogy fenntartsa, változtassa azokat a meghatározott társadalmi feltételrendszerben. Az életmód jellegzetes mutatója, mozgatója és magyarázója az a magatartás, amelyet ezekben az aktivitásokban, a szükségletek kielégítési módjában a kötelező és választott közösségekben megmutatkozik, s az az értéksorrend, amit ezekhez való viszonyban követ. Az életmód összetevői például: lakás-lakóhely, táplálkozás, öltözködés, szabadidő eltöltése, munka, stb.[1]

Az életmód a társadalmi gyakorlat hasznos tipizálási lehetősége. Az életmód az egyén megismeréséhez szolgáltat alapot, ebbe beletartozik a munka, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a rekreáció, a sporttevékenység, a viselkedés, amelyek nyitottak a változásokra, hiszen az emberek többsége alkalmazkodik az új feltételekhez, értékekhez. A szociológusok jelentős része szerint az életmód, és a környezet erőteljesebben befolyásolja a magatartást, mint a társadalmi rétegződésben elfoglalt hely. [2]

A különböző meghatározásokból levonhatjuk azt a tényt, hogy egy gyermek megszületése a családon belül nagy változásokat hoz, elsősorban a nő életében. Egy korábbi, nem reprezentatív kutatásom eredménye is arra mutat, hogy nincs az életmódnak olyan dimenziója, amelyet nem érintene a gyermekvállalás. A nőtől várja el a társadalom, hogy legyen feleség, anya, szerető egy személyben, vezesse a háztartást és képezze is magát, hogy a munkaerőpiacon megállja a helyét. Azonban – Maslow „szükség” piramisát felidézve – szeretnék rávilágítani arra, hogy ameddig egy nőnek a fiziológiás szükségletei nincsenek kielégítve, gondolok itt például arra, hogy legalább hetente egyszer, 6 órát egyben, ébredés nélkül alhasson végig egy éjszakát, addig meglehetősen nagy erőfeszítésbe kerül, hogy az önmegvalósítás, a tanulás, a karrierépítés lebegjen a szeme előtt.  Úgy gondolom, hogy hazánkban a családpolitikának nagyobb figyelmet kellene fordítania a kismamákat védő törvények betartatására és el kellene gondolkoznia azon, hogy miként lehetne javítani a kismamák és ezáltal a kisgyermekes családok életmódján, aminek nyilvánvalóan egy átfogó szociológiai kutatás adhatja az alapját.

[1] Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban, és az értékekben. Gondolat K., Bp., 1977.

[2] Benkő Zsuzsanna-Lippai László: Teljességigény egy egészségműhelyben, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-05-ta-Tobbek-Teljessegigeny , dátum: 2007. 12.03.  ”

A Maslow piramisról már írtam korábban és a női szerepekről is itt a blogban. Talán pont a fentiek tükrében becsülendő az édesanyák többségének erején felüli mindennapi létezése, hiszen lássuk be a Maslow piramis alsó fokát is nehéz “kipipálni”, mégis bőven ellátnak magasabb szinteket is. 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s