Rossz és jó konfliktuskezelés – mi a különbség?

Egy magánéleti vagy munkahelyi konfliktus rendkívül stresszes lehet, főként, ha nem oldjuk meg, hosszú távra kihatnak lelkivilágunkra, egészségünkre és mindennapjainkra. Ezért fontos, hogy megfelelően megbeszéljük a másik féllel a nézeteltéréssel kapcsolatos érzéseinket, gondolatainkat, meghallgassuk az övéit is, közösen megpróbáljuk megtalálni a probléma gyökerét, végül mindkét fél számára kielégítő megoldást kitalálni.

Ez a folyamat egyáltalán nem könnyű, de megfelelő technikák segítségével jól boldogulhatunk. A konfliktus elkerülése, vagy az abból való kilépés senkinek sem fog jó szolgálatot tenni! A belső feszültség egyre csak nő, és egyszer csak – akár teljesen váratlanul – kirobban. Sose felejtsük el: a konfliktus se nem jó, se nem rossz, csupán egy helyzet, amelyet megfelelően kell kezelni!

business-people-having-argument-group-260nw-1028720719

Munkakapcsolatainkban, illetve a családon kívüli érintkezések során haragunkat megpróbáljuk elfojtani, irányítani, és elkerülni a frontális ütközést. Otthon sajnos sokkal valószínűbb, hogy felkapjuk a vizet, megsértődünk vagy dühösek leszünk, és sértő dolgokat mondunk a másiknak. Kevésbé valószínű, hogy nekiugrunk a hentesnek, ha szándékosan cupákos húst csempész a csomagba, és az is, hogy szemtől szembe megmondjuk a kollégánknak, mennyire bánt bennünket, hogy helyette kell dolgoznunk, mintha párunkkal, gyerekünkkel vagy szüleinkkel konfrontálódunk. Érzelmileg minél inkább mélyebb a kapcsolat, annál valószínűbb, hogy felvesszük a kesztyűt, és nyílt színen kiadjuk magunkból az érzéseinket. A kérdés az, hogy hogyan, mert fontos, hogy ne legyen romboló, az egész kapcsolat minőségére kiható az, ahogyan a helyzettel kapcsolatos szituációt kezeljük.

Amikor közel állunk egy emberhez, ismerjük a gyenge pontjait, tudjuk, hogyan és mivel lehet a legjobban megbántani. A haragban pontosan ez az, amit csinálni akarunk, de normális esetben később megbánjuk.

Amikor önismerettel foglalkozunk, érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen a konfliktuskezelő stílusunk. Erre az interneten is találni teszteket, én a legjobban a Klein-féle verziót szeretem. Érdemes magunknak feltenni a kérdést mindig az ilyen típusú tesztek után, hogy mennyire értünk egyet a kiértékelés után az eredménnyel, illetve szeretnénk-e ezen a tulajdonságunkon változtatni.

A konfliktusok kezelésére öt stratégia létezik:

  1. Harc: klasszikus küzdelem, amelyikben az erősebb „nyer”, a gyengébb veszít.
  2. Tagadás: elutasítás vagy elkerülés, ahol az egyik vagy mindkét fél úgy tesz, mintha nem lenne probléma.
  3. Elsimítás: a probléma olyan megoldása, amely a felszínen harmóniát mutat ugyan, de valójában egyáltalán nem oldja meg a konfliktust.
  4. Kompromisszum: tárgyalás, ahol mindketten adnak valamit az arany középút megtalálásához.
  5. Együttműködés: közös munka a probléma gyökerének felkutatására, mindkét fél érzelmeinek és gondolatainak feltárására, a nézeteltérés megoldására és a harmónia megteremtése érdekében.

Ezeket a stratégiákat alkalmazzuk magánéleti, munkahelyi és egyéb kapcsolatainkban – jó esetben a legutolsót, ez az egyetlen ugyanis, amely egy hosszú távon pozitív hatással működik.

A következő bejegyzésben arról írok majd, hogyan lehet együttműködésben kezelni a konfliktust.

businesswoman-617128__340

Képek: Pixabay

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s